A világítás művészete amit sokszor nehéz egyensúlyban tartani. Egy jól megvilágított műtárgy önmagáért beszél. A vonalak, színek és formák élethűen kirajzolódnak és feléled az a szépség, melyet a művész megalkotott.

Egy próbavilágítás során a legnagyobb élmény, mikor a festmény kurátora olyan új részletet fedez fel a festményen, amit addig soha nem látott.

Hasonló élményekért megyünk múzeumba, hogy mi is újat tapasztaljunk, holott fényképről ismerjük adott műtárgyat.

A megismerés élménye vezet minket végig adott kiállításon. Szeretnénk megismerni, felfedezni az apró momentumokat, átérezni a művész alkotó mozdulatait. Ehhez hozzájárulhat a múzeum belső atmoszférája, vagy éppenséggel gátolhatja is azt.

Ez a cikk ebbe a világba kalauzol. Komfortérzetünket sok minden befolyásolja, ezekre napjainkban már sok kiállítás fókuszál, azonban más feladatokat is meg kell oldaniuk közben.

Láttatni úgy, ahogy azt a művész eredetileg elképzelte. Ez a világítás művészete. Modern műtárgyvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett az eredeti tartalom megtartása.

Világszínvonalú tárlatok

Egy-két évtizeddel ezelőtt a legtöbben nem is gondoltuk volna, hogy hazánkban szinte mindennaposak lesznek az olyan nagyszabású kiállítások, amelyeken a világ legismertebb történelmi, illetve művészeti műkincsei tekinthetők meg.

A világszínvonalú tárlatok megjelenésével igény lépett fel, hogy ne csupán „szárazon” mutassák be a tárgyakat, hanem azok hatását erősítendő belsőépítészeti eszközökkel adjanak hangsúlyt a műtárgyaknak.

Egyre gyakrabbak a világszínvonalú tárlatok Magyarországon is. A műtárgyakon kívül szükséges a világítás magas szintű művelése is.

Sok olyan kiállítás került megrendezésre, amelyekre már elegendő pénzt is áldoznak, azonban néha a legjobb szándék mellett sem távoznak a látogatók elégedetten.Sok olyan kiállítás került megrendezésre, amelyekre már elegendő pénzt is áldoznak, azonban néha a legjobb szándék mellett sem távoznak a látogatók elégedetten.

Véleményem szerint egy kiállítás akkor jó, ha négy fő szempontot tartanak szem előtt:

1. Műtárgyvédelem

2. Látogatók komfortérzete

3. Belsőépítészeti hangulati elemek

4. Energiahatékony megoldás

A fenti szempontok sorrendje nem felcserélhető, csupán az utolsó kettő esetében képezheti vita tárgyát!

Tapasztalataim szerint Magyarországon az első ponttal nincs probléma. Sokszor a sok műkinccsel rendelkező országokhoz (pl. Olaszország, Egyiptom) képest sokkal komolyabban vesszük a műtárgyak védelmét, legyenek azok régészeti relikviák vagy művészeti alkotások.

Azonban a bizonyítási vágy, hogy jobbat alkossunk, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országok nagy múzeumai, néha felcserélteti a szervezőkkel a második, és a harmadik szempontot.

Vagyis gyakran a látogatók kényelmét a hangulati elemek mögé sorolják. Pedig azt gondolná az ember, hogy a kiállítások a vendégeknek szólnak.

Gyakran túl kevés vagy éppen túl sok az információs felirat, amelyek a legtöbbször kontraszt nélkül és apró betűkkel írják ki. A műtárgyak rossz elrendezése miatt a látogatóknak hajlongani kell, vagy előfordul, hogy a festményeket úgy rendezik el, hogy a festmények nézése közben a két látogató egymásnak pont kitakarja a látványt.

Az ideiglenes kiállítások során természetes, hogy minél több látogatónak akarják őket megmutatni. Sokszor hatalmas tumultus alakul ki a kiállítótérben, ahonnan az ember, miután rájön, hogy a tömegben semmit sem lát, minél előbb ki is akar menekülni.

Vagyis látogatói komfort nélkül nincs élmény és nincs jó kiállítás.

Műtárgyvilágítás, a világítás művészete

Persze a műtárgyak világítása során is el lehet követni hibákat.

Mint már említettem a legfontosabb szempont a műtárgyak védelme. Minden műtárgy tulajdonosa meghatározza a maximális megvilágítási szintet, melyet számunkra kötelező betartani.

Ma már szinte egy külön szakma a műtárgyvilágítás. A műtárgyvédelem saját előírásokkal dolgozik, ezenkívül a festmények olyan típusú láttatása, melyet a művész eredetileg elképzelt nem kikerülhető.

Az általános irányelv, hogy a szerves alapú tárgyak (textil, papír, stb.) esetében 40-50 lux a megengedett fényerő, míg az olajfestmények esetében 150-250lux. A fém és kőtárgyakra nincs ilyen korlátozás.

Sajnos ez a megközelítés nem a legjobb mód, mert közelebbi megoldás lenne a világítás időegységre vonatkoztatott meghatározása, vagyis ez a megvilágítási szint napi hány órát érheti a tárgyat. Jelenleg nem veszik figyelembe a zárás utáni sötét állapotot.

Valójában nemzetközi ajánlások nem megvilágítási szintben, hanem ún. dózisban határozzák meg a műtárgy fényterhelhetőségét, mely a megvilágítási szint és a megvilágítás idejének szorzata (luxóra). Így elvileg akár 2x nagyobb műtárgymegvilágítás is megengedett lehet, ha világítási idő a fele az eredetileg elképzeltnek.

Kutatások szerint az ember 55 éves korig még meg tudja különböztetni a színeket valamivel 50lux-os megvilágítás alatt is, ennél idősebbeknél azonban ez már egyre kevésbé igaz.

Ez alapján kellene viszont meghatározni a kiállításokon alkalmazott legkisebb megvilágítási szintet.

A tárgyakat semmilyen közvetlen UV illetve, infra sugárzás nem érheti.

Ezért ki kell zárni a szűretlen természetes világítást, és a fénycsöves vagy kompaktfénycsöves megoldások csak bizonyos esetekben és módon jöhetnek szóba.

A fémhalogén lámpás megoldásokat pedig szinte mindig kizárhatjuk.

A jó műtárgy világítás sok szempontnak meg kell feleljen. Manapság a LED világítás fejlődése eljutott arra a szintre, hogy az egyéb módokat, mint például a halogén izzókat, kiszorította a múzeumokból.

Világítás fejlődése

Úgy 6-8 évvel ezelőtt a halogén lámpás eszközök alkalmazása volt a legcélszerűbb. Ezek színhőmérséklete, színvisszaadása tökéletesen megfelel, és a törpefeszültségű lámpák jól optikázhatók, így káros fényszóródások nélkül (amik többek között a káprázást okozzák) kiemelhető a kívánt tárgy, és fényerő szabályzásuk sem jelent problémát.

A korszerű világítási rendszerek esetében minden lámpatest szabályozható. Így akár egymás melletti tárgyak esetében is megoldható a különböző megvilágítási szint. Azonban azt tudni kell, hogy a nagyon leszabályozott halogén lámpa színe egész sárgává válhat, így nem a kép színeit adja vissza.

Napjainkban a LED világítás fejlődése már olyan szintet ért el, hogy a fenti problémákat képesek kiszűrni. Vagyis számottevő tárgy irányába sugárzott UV és infra terhelésük nincs, a szabályozásnál pedig nem tolódik el a színhőmérséklete, viszont fogyasztásuk sokkal kedvezőbb. Áruk csökkenésével folyamatosan váltják ki a régebbi megoldásokat.

Ha sötét kiállítást akarunk csinálni, a drámai hatás vagy a speciális műtárgyvédelmi okok miatt fontos tudnunk, hogy hiába küzdünk a műtárgyak aprólékos megvilágításával, ha a feliratok végül félhomályban maradnak, a vendégek felháborodva fognak távozni!

Kedvelt kiállítási megoldás a vitrinek használata. Ehhez igazodva jött létre a vitrin világítás, mely élesen képes bevilágítani a műtárgyat, betartva a műtárgyvédelem szempontjait.
Egyéb tényező

Minden kiállítás egy műtárgylistával kezdődik. Ez jó kiinduló alap. De festmények esetében például úgy teljes az információ, ha tudjuk, hogy milyen keretben van, milyen a lakkozása, van-e előtte üveg vagy plexi, esetleg az non-reflektív-e, illetve milyen az akasztásának módja. Sok egyéb tényező befolyásolja, hogy mennyire lesz jó a végeredmény.

Ha fényes a lakkozása, vagy normál üveg esetleg plexi van előtte, akkor szinte lehetetlen szemből világítani. Ha mély a kerete, természetesen meg kell küzdenünk a keretárnyékkal, ami rossz esetben „belevág” egy árnyékot a festménybe. A mélyen előre dőlő rögzítés segít a csillogás ellen, de növeli a keretárnyékok megjelenését.

Általában azt lehet mondani, hogy a legnehezebb feladat a műtárgyon az egyenletes megvilágítást elérni. Pedig erre komoly hangsúlyt kell fektetni, mert nem „illik” újra értelmezni a műtárgyakat az alkotó beleegyezése nélkül egy-egy részlet kiemelésével, hangsúlyozásával. Ezt jó minőségű lámpatestetekkel és körültekintő beállítással el lehet érni.

A lámpatestek beállításakor érdemes figyelembe venni a szimmetriaigényt is. Míg festmény esetében a szimmetrikusságra kell törekedni, hogy a falon megjelenő árnyék ne rontson a látványon, a szobrok esetében a legnagyobb hiba, ha szimmetrikusan próbálunk világítani. Minden szobornak jót tesz az aszimmetrikus láttatás, mert javítja a plasztikusságát. A szórt, diffúz erős fény azonban elveszi a szobrok 3 dimenziós dinamikáját, ezért azt célszerű kerülni.

Vitrin világítás

A vitrinek világítása külön műfaj. Ezek lehetnek külső vagy belső világítások. A külső világítás esetében a leggyakoribb hiba a vitrinélek árnyéka műtárgyon. Ezért érdemes összeegyeztetni a vitrin méretét, helyét a világítási pozíciókkal.

A jól megtervezett vitrin még a tervezőasztalon figyelembe veszi a tárgyak méretét, helyét, kiszerkesztésre kerül a lámpatestek pozíciója. Amennyiben szükséges méretezik a diffúz világítást is.

Néha nem egyszerű feladat egy festmény LED világítás beállítása. Kellő homogenitás, megengedett megvilágítási szint és sok más szempontot kell figyelembe venni.

A belső világítás esetében lehet ez LED világítás vagy száloptikás. Pillanatnyilag a pontszerű kiemelések terén még a száloptika az optimális megoldás, de a teljes felület bevilágításakor már szóba jöhetnek a korrekt LED világítás applikációk.

Megálmodni egy kiállítást és azt jól létrehozni nem kis feladat. Megannyi szempontot kell egyensúlyba hozni, sok szakmának kell együtt dolgozni a tökéletességért. Ám pont ettől szép ez a feladat.

Magyarországon sok olyan múzeum létezik már, ahol nem csak a kurátorok szakmájuk mesterei, hanem egy olyan gárda is körülveszi őket, akik tudásuk és tapasztalatuk legjavát képesek nyújtani egy egy új projekt esetén.

Jelen cikk Baktai Gábor azonos című cikke alapján íródott.

Nagyon sok jól bevilágított kiállítást találsz a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában is.

Kiállítás bevilágításról egyedi ajánlatot adunk, keress a kapcsolat oldalon található elérhetőségeken.